Kiterjesztett Valóság

FEJLESZTÉS

Tandetron AR

A projekt elsődleges célja az MTA Atomki 2014. májusában üzembehelyezett Tandetron típusú részecskegyorsítójának a bemutatása.

Az MTA Atomki Tandetron laboratóriumának
AR fejlesztése

A projekt 2016. szeptemberében indult azzal a céllal, hogy egy olyan „open source” kutatási és oktatási platformot hozzon létre, amit várhatóan több az atommagkutatásban jártas szakember és a téma iránt érdeklő hallgató fog használni.

Az innováció lényege, hogy bepillantást engedjen zárt vagy nehezen hozzáférhető tárgyak belsejébe. Láttassa annak a működését. A felhasználó rétegenként szinte „lehámozva a burkot” tudja a kiterjesztett valóság (Augmented Reality) segítségével annak működését megfigyelni. A módszer fő erőssége, hogy nem állóképből dolgozik, mint pl. egy elektronmikroszkóp, hanem valós idejű háromdimenziós modellben figyelhetünk meg folyamatokat. A projekt másik erőssége, hogy mivel nyitott platform így a világ bármelyik pontjáról csatlakozhatnak hozzá ezzel erősítve a kutatási HUB-ot.

M A R K E R E K

Marker1 – tartály

A tartályban SF6 szigetelőgáz teszi lehetővé, hogy 2 millió voltos feszültséget hozzunk létre.

Marker2 – Q-snout lencse terület

A tartályban SF6 szigetelőgáz teszi lehetővé, hogy 2 millió voltos feszültséget hozzunk létre.

Marker3 – Multicusp ionforrás

A tartályban SF6 szigetelőgáz teszi lehetővé, hogy 2 millió voltos feszültséget hozzunk létre.

Marker4 – Cézium sputter ionforrás nehézionokhoz

A tartályban SF6 szigetelőgáz teszi lehetővé, hogy 2 millió voltos feszültséget hozzunk létre.

Marker5 – Nagyfeszültségű tápegység

A tartályban SF6 szigetelőgáz teszi lehetővé, hogy 2 millió voltos feszültséget hozzunk létre.